A cím mondat egy görög szólás-mondás. Mennyire más a hozzáállás az élethez! Hiszen, ha szépen indul a nap, akkor minden szép lesz azon a napon, függetlenül mindentől...

Szépen indult a mai napom is. A fiam, Michalis odajött hozzám reggel, felébresztett, adott egy puszit, majd megkért, hogy kapcsoljam be a mesét a tv-n. Lehet, hogy elfogult vagyok, de annál nincs szebb, mint amikor egy cseppnyi önmagunk (titkos narcissizmus?) ad nekünk egy puszit... :)

Aztán, ahogy kiléptem a nagyvilágba, a maga szemerkélő, szellő fújta szürkeségébe kezdtem kétségbe vonni a görög mondást, de szerencsére ismét a fiam adott hitet egy pillanat alatt, amikor kijelentette, hogy szakad az eső, de nem baj, mert ő nem fázik, van rajta kapucni, nem ázik meg, mert a ruha és én is megvédem... :)

Hazaértem az óvodai kitérőmről és az első hírek egyike, hogy P.S. ügyeletes belügyér "volt" cége milliárdos megrendeléseket "nyert" pályázatokon. Nem tudom, miért csodálkoznak egyesek ezen. Azon miért nem csodálkozik senki, hogy egy középszerű zsaru miként lehet minden OVI rezsimben főbelügyér? Mit tud ez a "piacos" szemét- és vagonőr szolgáltatást nyújtó korábbi kft főtulaj, hogy ennyire megkerülhetetlen OVI számára? Talán OVI-ról tud olyasmiket, amik fájnának, ha kiderülnének? Ki tudja? Biztos jó helyen vannak eltéve és szinte pórázként használható OVI ellenében...

Mindegy. A politika az egy ilyen játék. Megboldogult nagyapám mondta valamikor, hogy ha valaki kurvának áll, az ne lepődjön meg, ha meg akarják b...ni!

Szép nap! Maradok a hitemnél. Ma is azt tehetem, amit szeretnék tenni! Este újra énekelhetek a zenekarunkkal, igazi, dallamos görög dalokat. Amikor kiderült, hogy válni fogunk a feleségemmel, akkor egy igaz barát, Zeus, azt mondta nekem, hogy itt az idő, hogy megvalósítsam Önmagam. Énekeljek végre!

Akkor még nem tudtam, hogy az éneklés mennyi energiát, érzelmet, szeretetet termel! Újra lett önbizalmam. Újra érdekelni kezdett az ÉLET. Távlatokat nyitott, barátságokat teremtett, új gondolatokat hozott felszínre, amelyek a kapcsolatom közel 20 éve alatt eltűntek, megnyomorodtak. De mindennek meg van az oka! Így és ekkor kellett, hogy történjen! A távol-keleti filozófiák valamikor réges-régen az érdeklődésem közelében voltak, de aztán a kapcsolatom pragmatikus felének köszönhetően elfeledtem azokat, talán el is kényelmesedtem, talán meghajoltam a kapcsolt felem szigorú, már-már katonás szigorral és renddel párosuló elnyomása alatt is. Mindegy. Fő az, hogy most újra kezdem megtalálni magamban azt, amiről azt hittem kihalt, elpusztult végleg. 

Évekig a kreativitásom és az érzelmi forrongásomat az ételekbe és a helyi kisebbségi politikába öltem. Szerencsére a politikától lassan (nagyon lassan!) kezdek eltávolodni, hiszen nincs olyan szereplő a politikai palettán, akikkel azonosulni tudnék, akár részben is. Mert hangzatos mondatok minden oldalon vannak, de a valóságban csak szavak tettek és hit nélkül. Öreg tanítómesterem okán a politikai paletta olyan színe keveredett ki belőlem, ami nincs is. Ami meg nincs, arról minek beszélni? Persze, a gondolat, a logika azt súgja, hogy ezzel nem vagyok teljesen egyedül, de ahhoz, hogy ebből valaha a paletta egyik létező és működtethető színe legyen, nos, még rengeteg időre van szükség. Nem miattam. Az emberek, a gondolkodó emberek (egyre kevesebben vagyunk ilyenek...) kell, hogy felébredjenek és az addig önálló, egyedi, egyéni gondolatokat összedolgozva eszmét, hitet és hitelt teremtsenek egy ember központú politikai erő létrehozásához...

Egykoron, amikor először kezdtem hivatalosan politizálni, egy furcsa eset okán megkérdeztem egy politikailag a "másik" oldalon álló hivatásos politikus barátnőmtől, hogy miért szavaztak úgy, ahogy tették, amikor a település érdeke az lett volna ha támogatják és nem zsigerből szavaznak ellene. Azt mondta: Ha idealista vagy, akkor ne politizálj! Lehet, hogy igaza volt. De én akkor is hiszek abban, hogy létezik, létezhet egyszer olyan politikus generáció, amelyik valóban a KÖZ érdekében dolgozik és nem politikai, stratégiai okok alapján dönt!

Inkább maradok idealista...